A kereszténység  nagy zöldgomb-pinkód-zöldgomb ünnepét Érden is Karácsonynak nevezik. A Jézus nevű rabbi nem ekkor született, sokkal inkább a téli napforduló pogány ünnepéhez kapcsolható a téma.

De most nem erről lesz szó. Hanem céges karácsonyi bulikról, ahová, mint az közismert, legalábbis a baráti körömben, józanul igazi férfi nem megy.

Nos, miután egész délután 'kiálts kakát' játszottam a kisebbik lányommal (2) kifejezetten rezignált idegállapotban készültem az eseményre. ( A 'kiálts kakát' játék lényege, hogy a kölök a seggére mutat, 'kaka pelusban' kiáltást hallatva, majd miután kicsomagoltam, kiderült, hogy átvert. Ezt még kétszer eljátszotta. A negyediknek nem hittem már, mire az anyja lebaszott, hogy miért hagyom szarban a gyereket. Elmeséltem. Nem hiszi azóta sem. Mindegy.)

Szóval, miért kell inni buli előtt? Pont ezt kérdezte a csajom is. Egyszerű.-mondtam, pont azért, mint amiért fogat mosol ha fogorvoshoz mész (kurva hosszan és alaposan), vagy megmosod a hajad fodrászat előtt. Hagytam, hadd gondolkodjon, miközben 2011-es évjáratú rosék között válogattam a megfelelőt.

A lényeg amúgy a következő: az esemény színhelyére való megérezés után ösztönösen az italos pultok felé veszed az irányt. Ilyenkor a.) kiderül, hogy az igazgatóság előrelátóan megtiltotta a hivatalos program végéig az alkoholtartalmú italok kiszolgálását, vagy b.) senki sem áll ott, kurva ciki elsőnek lenni, miközben mindenki más ugrása készen vár, hogy második legyen.

Ha vidáman és benyomva érkezel mindezen problémák nem léteznek. Egy kacagó kéjhömpöly az eleje. Aztán meg úgyis bebaszol.

Falfestés.

Normál menetrend szerint költözés előtt, vagy lakásfelújításkor, vagy egy komolyabb buli után szakemberek jönnek, festenek, rövid kiabálást (a csajom velem, majd én a mesterekkel) követően a megfelelő árnyalatot alkalmazva újra festenek, fizetsz, távoznak, újak jönnek, kijavítják az előzők hibát, fizetsz, mennek. A határidőket rugalmasan értelmezik, kőbányait isznak, összefestékezik a parkettát, szekrényt, anyóst.

Léteznek persze a megszokottól eltérő helyzetek. Egy ilyenről lesz most szó.

Az IMF tárgyalások megszakadását, valamint a költségvetés egyre romló állapotát, továbbá  a kibaszott fű nélküli kertem felett érzett szomorúságomat kompenzálandó fel-fel bontogattam borospalackokat. Sajnos mindegyik tele volt, legalábbis az elején. Később megjelent bennem egy érzés, sőt, egy ontológiai késztetés (lásd: Heidegger és egyéb hülyék), hogy akkor én most Tankcsapdát hallgatok, sőt énekelek.

Nem is lett volna semmi baj, ha az úgynevezett kazánházban, ahová a művelet lebonyolítását terveztem, (nem zavarandó a családomat, khm), lett volna konnektor. De nincs. Van viszont jó pár négyzetméter fehér falfelület. És sajnos egy fekete alkoholos filctoll is a kezembe került.

Ma hengerezem fel a harmadik (3) réteget. Még kábé kell vagy öt.

-Apa, mi az az íemef?- kérdezte legnagyobb lányom (5,5) egy átlagosan másnapos és szmogos reggelen, délelőttön. Nabazmeg, gondoltam először. Másodszor arra a palack borra gondoltam, amit már sajnos elfogyasztottam előző este. Aztán arra a másik palack borra, amit szintén. Nos, leányom, megmagyarázom. Az íemef egy, khm, szervezet aki pénzt ad az országnak, hogy aztán hülyeségekre költsük, aztán megint kérjünk, hogy az előzőt visszafizessük és így tovább. Hát nem egy makroökonómia phd, de azért megteszi, gondoltam. Nem értem.-mondta. Nos, ezzel sokkal vannak így és ők még szavazhatnak is. -válaszoltam. Ezzel együtt megpróbálom másképpen elmagyarázni. Szóval, például vegyük azt, hogy te vagy a miniszterelnök és az összes barbi, meg plüssállat, meg az egyéb, általam meg nem határozható dolgok, amik a dobozokban vannak és hozzájuk se nyúlsz évek óta, de hisztiztél, hogy kell, szóval ők a a te néped. A nép pedig szól, hogy új ruha kell, meg völgyhíd, meg olajcég, repülőtársaság, bank meg ilyenek, de neked nincs pénzed. Ekkor  hozzám fordulsz, hogy adjak pénzt, ugyanakkor megígéred, hogy megeszed a borsófőzeléket cserébe. Én eddig mindig megvettem minden vackot, amire rámutattál, annak ellenére, hogy a borsófőzeléket nem etted meg. Azonban nekem  már elfogyott, pontosabban már nem hiszem el, hogy tényleg megeszed a borsófőzeléket. Erre te az íemefhez fordulsz, aki mondjuk a nagyi. Neki van pénze, de csak akkor ad, ha megeszed a borsófőzeléket. Tehát először megeszed, és csak utána ad, különben nem. - magyaráztam. De én nem szeretem a borsófőzeléket.- válaszolta. A miniszterelnök se.-válaszoltam.

Most az avarégetésről lesz szó.

Hosszú bizonytalanság után (lásd: szeptemberi és októberi nyár) lehullottak azok a kurva levelek arról a két darab fáról (egyik cseresznye, másikat nem tudom) amelyek a kertben állnak. Plusz hozzájött még a szomszédból átlógó diófa ágairól beesett vackok. Faszán összehúztam egy kupacba, gondoltam, meggyújtom, fél óra és kész a művelet. Ma éppen hatodik napja füstöl.

Úgy kezdődött, hogy a kupacra ráöntöttem a maradék grillgyújtót, kábé egy litert, majd gyufát dobtam rá. Később megpróbálkoztam égő gyufaszállal is. Aztán öngyújtóval végül is sikerült lángra lobbantanom a cuccot. Mintegy másfél percig égett is frankón, aztán meg csak füstölt. Ekkor stratégiai meetinget hívtam össze, Géza bá' valamint egy üveg pálinka részvételével. Azt sütöttük ki, hogy benzinnel megyünk rá, az a biztos. Két óra sikertelen próbálkozást után, - a kocsiból akartunk leszívni benzint - , rájöttem, hogy a fűnyíróhoz vételeztem benzint is, ami egy öt literes kannában van valahol. Ekkor vettünk elő pár doboz sört a pálinka mellé, illetve ekkor távozott a csajom a kölkökkel.

Ráöntöttük a benzint, koccintottunk Géza bá'-val, és kiosztottuk egymásnak a MacGyver díj középkeresztjét, majd meggyújtottunk. Miután eloltottuk a diófa belógó ágait, és feldolgoztuk, hogy egy ideig szempillák nélkül élünk, tanakodni kezdtünk. Tudniillik az avarkupac csak füstölt, de égni, nem égett.

Tán nedves az avar,-vélelmezte Géza bá'

Hhümm,-vélelmeztem én.

Arra jutottunk, hogy eloltjuk, és megvárjuk a tavaszt, hátha akkor sikerül, és talán addigra a csajom visszatér a lányaimmal.

Ma hatodik napja füstöl a kupac, mint egy két kitörés között megpihenő tűzhányó. Úgy ég mint egy szénégető boksa. Lassan, de biztosan, belülről kifelé.

Az önkormányzati büntetést meg majd megfellebbezem.

A síkvidéki völgyhidak és autópálya alagutak, az egyenletesen körbefosott nyilvános wc-k és a hetente újra és újra felbukkanó, mindent megváltó kormányprogramok hazájában az abszurditás az egyetlen életlehetőség. Érden sincs ez másképpen. Ezt próbáltam megmagyarázni szomszédomnak, Géza bá'-nak, aki kérdő tekintettel nézegette a fűnyírómat. Oszt, minek ez ide, hisz fű az nincsen.-mondta.

Megmagyarázom Géza bá' neked ezt.-válaszoltam. Abszurditás. Maga a tény, hogy nincsen fű, attól még fűnyíró birtoklása ebben az országban teljesen normális. De mondok egy példát, hogy értsd. Itt vannak például a hajlékonyak. Megtiltották nekik, hogy közterületen legyenek. Saját területük meg ugye nincsen, ezért hajlékonyak. Az álladalom számára ők hivatalosan nem léteznek. Saját tulajdonuk, mármint lakóhely ugye nincs, a közösön meg tilos tartózkodniuk, mert azért büntetés jár. Utóbbit a helyszínen kifizetni nem tudják, ezért majd a hatóság felszólítást küld. Csakhogy nincs hova. Akkor világos, miért is vettem fűnyírót?

Kínai?- kérdezte Géza bá'

Az.- válaszoltam.

A freeblog megnyekkenésekor eltűnt bejegyzések:

Érdbéli víg napjaim #2

A füvesítés nem vallás, szociológia szigorlat, vagy kormányprogram. Ide a hit (hogy sikerül) nem elég. Több kell. (De nem pálinkából - a csajom szíves közlése). Nos.

Mindenek előtt elhatározásra van szükség. (Ebben mondjuk pont segíthet a pálinka, ajánlom szeretettel a megoldást pártunknak és kormányunknak.) Amennyiben az elhatározás erős, akkor szükséges beszerezni ún. kapát, gereblyét, meg ilyeneket.

Eddigi életem során csak az áruházak gyerekosztályán voltam olyan tanácstalan, mint a Praktikerben. (4-es pelenkát vegyél, de ne a zöldet, hanem a fehér pempörszöt, de csak ha akciós, ha nem, akkor a halványlila liberó, de csak ha 40 darabos, a 56-os nem jó, bár ha van akkor a  saját márkásat vegyél inkább, de a sárgát, aminek van oldalt pereme, mert amúgy kifolyik a szar.Meg vegyél krémet is, de nem a 250 miliset, hanem a 350-eset mert az akciós, de ne gyonzson legyen, mert az kimarja a seggét a kölyöknek, hanem...)

Szóval, álldogálok ott a kertészeti osztályon. A fasz tudja mi kell egy kerthez, ugye. A következőket szereztem be az úgynevezett füvesítés projekthez: vasvilla (?), metszőolló (??), ágvágó (??), kulacs (!!!), kesztyű, lombseprű, gereblye, ásó, kapa, nagyharang, és igen, igen, fűnyíró(!!!!)

Érdbéli víg napjaim #1

Egy népszerű elmélet szerint a gének felelősek mindenért. Determinálják, hogy rendes ember leszel-e, vagy matek tanár, esetleg politikus. Majdnem biztos vagyok benne, hogy létezik az emberben egy olyan gén is, amely a kertes házba való költözés vágyáért felel. Legalábbis férfiak esetében. Nőknél ez a gén a Louis Vuitton, vagy a Gucci kifejezések hallantán aktivizálódik, esetleg akkor, ha meglátnak egy nemesfémbe foglalt szénvegyületet. Az inkriminált kromoszóma szakasz aktivizálódásának azt lett az eredménye, hogy fogtam a borhűtőmet, a csajomat, a kölkeimet és a festőien romantikus Érd településre helyeztük át a harcálláspontot. Ahol az objektumhoz tartozik kert is. Vagy legalábbis egy elkerített terület, ahol majd egyszer lesz fű is.

Jó az, ha van az embernek egy kertje, ahová a szomszédból átjárnak a macskák szarni, a másik oldalról meg a kutyák a szaró macskákat abajgatni. És az is jó, ha van egy vasvilla a kéznél ilyenkor, amivel vissza lehet zavarni az egész bagázst a helyére. A szomszédok meg legfeljebb később kicserélik az állatokat.

Már egy ideje itt voltunk, mikor a csajom volt szíves és felhívta a figyelmemet a kertes-ház szóösszetétel azon részére, amely a kertre utal. Azt mondta, hogy ő konkrétan ugyan nem nyelvtan tanár, ugyanakkor az a tizenhét (17) darab fűcsomó, amely jelenleg a ház mögötti részen található az véleménye szerint nem fedi le a gyep szót tartalmilag. Akár el is nevezhetnéd egyenként a fűcsomókat, úgy vidámabb lenne. - mondta. Amellett, hogy nem a humoráért szeretem, volt valami igazsága.

Füvesítek!- kiáltottam magamban és átmentem Géza bá’-hoz, a szomszédomhoz, hogy tanácsot kérjek, meg pálinkát.

Géza bá postás és zugpálinkafőző volt. Előbbi foglalkozását a nyugdíjkorhatár, utóbbit egy kormányrendelet módosította.

Első találkozásom Géza bá’-val szintén a füvesítéshez kapcsolódik. Éppen fűmagot szórtam, mikor átkiabált a szomszédból. (Azt, hogy errefelé a kommunikációt átkiabálás útján végzik, azt még most sem szoktam meg) Nem lesz abból semmise szomszéd, 40 fok van. - mondta. Dehogynem, ez egy speciális fűkeverék, afrikai, Beduinok átka a neve, direkt 35 fok feletti hőmérsékleten kell szórni. Egyébként pedig harvester vagyok. és kezet nyújtottam. Én meg Géza vagyok, itt lakom a  szomszédban. Van pálinkám is. - válaszolta és megrázta a kezem.  A Casablanca című film sokszor ismételt zárómondata jutott az eszembe ekkor.

Vers

Egy különös és reménymentes szeptemberi éjszakán hajnalon a budai borfesztiválon, hogy, hogy nem, összeakadtam régi cimborámmal, FF.-el. (az, hogy a belépőjegye tőlem származik, az végül is mellékszál)

- Érdre költöztem. -mondtam fondorlatosan.

- Miért nem Arubára? -kérdezte .

- Ott nem ismerek senkit.

- Miért, Érden kit ismersz?

Jogos volt az észrevétel. Nem is tudtam válaszolni. Ezért, bosszúból, ide másolom FF. egy korai gyöngyszemét, amit kívülről megtanultam.  Fogalmilag talán szabadvers, de sosem voltam jó irodalomból. Címe az nincs, illetve nem emlékszem rá.

Lassú percek,

hosszú órák,

miért kúrod el az életed?

Sekélyes elvek,

nyomorult gondolatok,

miért kúrod el az életed?

Igyá’ inkább,

leleményesen, figyelmesen vagy akárhogy

hogy ne kúrd el az ÉLETED.

(következik: Érdbéli víg napjaim ciklus)

Búcsú a Tik-Tak-tól

Egy megdöbbentően nyugodt tavaszi hajnalon megkérdeztem Vilmos atyától - a Tik-Tak-ban üldögéltünk - azt, hogy véleménye szerint mikor is jönnek el számomra azok az események az úgynevezett saját életemben, amelyeknek nem csupán résztvevője, mint inkább katalizátora, sőt, reményeim szerint akár tudatos formálója leszek. - Hú, mondta, érzésem szerint a faszább dolgok legnagyobb részén mostanra már túl vagy. És a kisebbik részén?-kérdeztem reménykedve. -Azt most hozza a pincér- válaszolta.

Azt azért ugye tudod, hogy a Biblia egy önkényesen összeállított, szándékosan félrefordított, tudatosan szelektált, éppen ezért hiteltelen cucc?-válaszoltam dacosan.

A hit nem igazság vagy valóság, hanem elhatározás kérdése.-mondta.

Mit tesz isten, úgy döntöttem Érdre költözök, hogy megmutassam.

" Az ősz úgy suhant át az októberen és a novemberen mint egy végtelen nyögés, amely csak a karácsony eljövetelekor enyhült valamelyest." Egy kiadós szorulásra és a szarásra megkapóbb hasonlatot nem nagyon ismerek. Még szerencse, hogy nyár volt. Egy álmos júniusi délutánon a Tik-Tak-ban üldögéltem és önéletrajzi ihletésű, matematikával és egyéb, számokkal és szabályokkal kapcsolatos tárgyaim tanárairól szóló hiánypótló művemen dolgoztam fejben. Munkacíme: kegyelemből: golyó. A hülye arabokkal kezdődik, akiknek a számainkat köszönhetjük, aztán hirtelen váltással a szorzótábla, majd a másodfokú egyenletekkel folytatott küzdelmeim kerültek sorra. Később kitérőt tettem a számvitel, a pénzügy, a mikroökonómia meg ilyenek irányába, amelyek többnyire UV csekkeket és tetemes kocsmai számlákat okoztak nekem.

 -9

mária: Kedves naplóm!  Egy kurva jó buliban voltam tegnap este. Volt ott egy világító testű pasi is, és ne tudd meg mekkora micsodája volt. Ekkorát még nem láttam. Jól meg is néztem. Kétszer.

isten: Most olvastam mihály jelentését egy eseményről, ami napokban történt. Ez a gábriel hülye, esküszöm. Nem véletlenül teremtettem az angyalokat nem-nélkülinek, erre mi történik?  Megtanultak pöcsöt növeszteni.

józsef: Ma szálka ment a tenyerembe. Fasz kivan. Még pár hónap és végre visszahúzok innen Galileába. Vagy most vagyok Galileába? Akkor Júdeába húzok vissza. Köcsög rómaiak, ezzel a hülye közigazgatásukkal, tököm kivan velük. Először arra gondoltam, hogy csatlakozom a Makkabeusokhoz, de inkább kocsmába mentem.

-8

mária: elmentem a rabbihoz tanácsért. Arra kért, hogy meséljem el a történteket. majd arra, hogy minden részletre kiterjedően meséljem el. Amíg meséltem, állandóan a farka körül matatott. Végül azt mondta, semmi gond, csak olvassam rendszeresen a tórát és legközelebbi buliba hívjam meg őt is.

isten:  Luci megy a picsába, mert állítólag az ő ötlete volt. Leszólok a HR-re, hogy valami kurva gyorsan történjen.

jószef: ma megint szálka ment a tenyerembe. Picsába. Már csak pár hét és itt hagyom ezt a tetves Galileát. vagy Júdeát? Na, mindegy, elmegyek inkább a kocsmába. Köcsög rómaiakat.

-7

mária. Egész nap émelygek. Megint elmentem a rabbihoz. Azt mondta, olvassam rendesen a tórát, meg azt is, hogy jövő hónapban meglátogat, hogy mélylélektanilag kielemezzük a helyzetet.

isten: Tanulmányoztam egy management könyvet. Azt írják, hogy motiválni kell a munkatársakat. Behívattam hát gábrielt, és mondtam neki, hogy hozza rendbe a dolgokat, különben megy Luci után. Azt kérdezte, hol írja alá a kilépési papírt.

józsef: Ma a kocsmában Jákob azt mondta, hogy ő úgy tudja, Szamariában vagyunk. Teli a faszom ezekkel a nevekkel, tényleg. Ja, majd elfelejtettem, megint szálka ment a tenyerembe. Minden római köcsög.

-6

mária: Ez a rabbi nem semmi.

isten: Megbeszéltem mihállyal az ügyet.  Állandóan azzal a hülye lángpallossal mászkál. Megfenyegettem, hogy a továbbra is hurcolászza  azt a szart megy Luci után. Azt kérdezte, hol írja alá a kilépési a papírt

józsef: Hát nem szálka ment ma is a tenyerembe? A köcsög rómaiak miatt van ez is.

-4

mária: Kicsit nehezebben mozgok, mert felszedtem pár kilót. Biztos a piláf miatt van,  tegnap is azt ettem egy buliban. Kurva jó buli volt, bár a világító testű pasi a nagy micsodájával nem volt ott. De a Jákobé se kutya.

isten: Megáll az eszem. Azt a félkegyelmű Mózest is kurva nehezen vettem rá, hogy vésse fel a VI. parancsolatot. Emlékszem, még azt a csipkebokros trükköt bevetettem, amit nagyon utálok, mert folyton megégetem magam. Az emberek ennek ellenére állandóan leszarják a hatodik parancsolatot. Meg a kilencediket is.

józsef: Megint szálka ment a tenyerembe. Miért nem lettem inkább rabbi? Vagy pásztor? Ha lesz egy fiam, vagy rabbi lesz, vagy pásztor. De ács az biztos nem. Köcsög rómaiak.

-2

mária: Tegnap meglátogatott a világító pasi. Már épp kezdtem volna a vetkőzni, de azt mondta, hogy nem azért jött. Biztos nem tetszettem neki ilyen kövéren. Valami szentlélekről meg messiásról magyarázott, amit nem értettem. Holnaptól fogyózok, semmi piláf.

isten: Szentlélek, meg messiás…., ez a gábriel hülye bazmeg. Most a zsidókkal is vesszek össze? Nincs elég bajom? Mihály szerint legjobb, ha rám fogjuk az egészet. Döntöttem, az összes hülye angyalomat elküldöm munkapszichológiai vizsgálatra

józsef: Holnap indulok végre. Azoktól a kurva szálkáktól alig bírom megfogni a söröskorsót. Minden római egy csupor.

-1

mária: Hazajött józsi. Majd kocsmába ment. Piláfot zabálok állandóan.

józsef: Amíg oda voltam Júdeába, vagy Galileába, vagy Szamáriába, tököm tudja,  mária  kurvára meghízott. Csak piláf volt otthon, így inkább kocsmába mentem. Ja. Faszopó rómaiak!

isten: Felmerült bennem egy korábbi sikeres projektem. Lehet, hogy újra lesz egy özönvíz. Hívtam Noét, de kinyomott.

0

mária: Született egy fiam. Mi az isten legyen….hoppá, erről  eszembe jutott, hogy mit mondott a világító testű csávó a múltkor.

józsef: Született egy fiam. Az hétszentség hogy nem ács lesz, mert ma is belement egy szálka a tenyerembe. El is mentem a kocsmába inkább, ahol legalább nincs egyetlen köcsög római sem.

isten: Mindenki gratulál. Azt mondják, született egy fiam. Összehívtam egy megbeszélést a managementnek, de minden arkangyal Lucinál van egy buliba. Engem nem is hívtak.

+1

mária: Még nem tudom, milyen nevet adjak a fiamnak. Nekem a Sára tetszik, de azt mondják az női név. Francba.

józsef: Elmentem a rabbihoz. Elmeséltem neki, hogy született egy fiam. Azt mondta, menjük inkább kocsmába. A kocsmában Jákob azt mondta, hogy nem enyém a gyerek. A rabbi meg csak vigyorgott. Köcsög római ügynökök mindenhol!

jézus: Kurva büdös van ebben a jászolban.

isten: Elküldöm 3 ügynökömet, hogy nézzék meg mi a helyzet. Vén szarosok, de nagy tapasztalattal rendelkeznek. Az angyalok másnaposak.

+2

mária:  Názáreti Jézus lesz a neve. Szerintem fasza név. Rájöttem, hogy Józsi nem erős földrajzból.

józsef: Názáreti Jézus? Még a jézust értem, de názáreti? Hát nem Galileában lakunk? Ez is a rómaiak miatt van. Másik kocsmába járok, ahol nincsenek római ügynökök. Ma nem volt szálka.

jézus: Jött három öreg csóka. Király csávók, mert hoztak mindenfélét. Az apám a tömjént lenyúlta.

Isten: Azt mondják, hogy jópofa kiskölök. Lehet, hogy lesz valami melóm a számára, ha felnő.

+3

Mária: A barátnőim szerint is tuti név a jézus. Csak annak a kurva Magdolnának nem tetszett.

józsef: Jó cucc ez a tömjén, bazmeg. Még a szálka sem fáj a tenyeremben. Minden rómait a barátommá fogadok.

isten: Hoppá. A zsidók berágtak a messiás téma miatt. A jogászaim már keresik a szerződésben a kiskaput, de lehet, hogy felmondom. Majd keresek egy másik kiválasztott népet.

jézus: Azt mondják, én vagyok a messiás. Félek, hogy ebből még bajom lesz később.

- Oszt mér szopatja ezeket a Viktor akkor?-kérdezte tőlem Szivacs a Tik-Tak állandó politológusa. (Második leggyakrabban szövetségi kapitány)

Álmos este volt. A hajléktalanok búbánatosan recskáztak a Calzedoniás órásplakát előtt, a fekete BMW-k magabiztosan, vészvillogó nélkül parkoltak a zebrán, én meg lemaradtam a holdfogyatkozásról.  Személy szerint a tér-idő kontinuumban bekövetkező szingularitás örvényt próbáltam modellezni (mint később kiderült, sikerrel) a fent említett vendéglátó egységben, mikor Szivacs bevont az eszmecserébe, amelyet addig a jelenlévő, valószínűsíthetően nem májdonor cimboráival folytatott. Én addig csendesen üldögéltem, néztem az életet, a hajléktalanokat, meg a BMW-ket. Szemlélődésemet csak néha szakítottam meg egy-egy újabb rendelés kedvéért.

Figyeljetek. Viktor nem hülye. Oké, persze, miniszterelnök, ami azért elgondolkodtató, és felvethet ez az ambíció néhány, akár pszichiátriai kérdést de ebből a szempontól mindegy. Szóval. Látja, hogy szarban a haza, (permanensen így van ez egyébiránt  vagy 1000 éve), kell a lé, mert a bolt így nem megy tovább, völgyhidakat így nem lehet építeni, nincs önerő.

Azzal kezdték, hogy a faszomtudja milyen hiány legyen 7 percent, üzente a helytartóknak. Lófaszt, üzenték vissza. Oké, gondolja Viktor, akkor kezdjük. És elkezdi, szépen sorra veszi, kik is szopatták eddig. Német, és egyéb bankok? Főleg németek? Angela beintett a 7 percentre? Jó. Bankadó. Népnek tetszik? Népnek tetszik. Legfeljebb nem jön ide az a kövér picsa. Nincs közös fotó? Nem gond. Telekom cégek? Szopattatok? Telekomadó. Népnek tetszik? Népnek tetszik. Multik? Kampányfinanszírozás? Nem Sanyával véditek a bótokat? Nem a Lajosnál hirdettek? Oké. Multiadó. Népnek tetszik? Népnek tetszik. Köcsög alkotmánybírák? Köcsög bírók? Szemkilövetés után nincs büntetés? Oké. Nyugdíjba! Népnek tetszik? Népnek tetszik. Rendőrök? Kilövetitek a szemeket? Szemetek! Nyugdíjból vissza! Népnek tetszik. Naná. Köcsög rendőrök. Na, ennyi a lényeg, Szivacs. Előbb, utóbb meg valahogy összejön az a völgyhíd is.

Hö, mondta a Szivacs, És velünk mi lesz?

Jövedéki adót emelt a sörnél? Segítek: nem. Nyugi, bízik bennünk.

Kocsmába EGYEDÜL megy a férfiember. A társasági lét kiélvezésre számos más megoldás létezik: halotti tor, tüntetés, vagy éppen kormányülés. Ezen programok is gazdagíthatnak bennünket érdekes tapasztalatokkal, de a világ egységébe vetett hitünket, és egyúttal a létezés élményét csak olyan helyek biztosíthatják mint a kocsmák. Pontosabban az a kocsma (büfé, söröző, akármi), ahová rendszeresen járunk.

A kocsmákban alapvetően két, markánsan eltérő, ám koránt sem homogén csoport különböztethető meg az egyszeri adóalany számára.

Egyrészt vannak a  'meteorológusok', akik a régi SZÉP IDŐKRŐL lamentálnak, várva a SZEBB NAPOKAT, másrészt meg vannak a sportbuzik. Én a meteorológusok 'karthauzi' frakciójához tartozom. Néma csendben merengek a múlton, jelenen, jövendőn. Szekciónk másik, nagyobbik része az 'andersen' osztály. Akik el is mesélik a régmúlt időket. Marginalizált kisebbségük a 'münchausenek', akik hihetetlen történeteket adnak elő.

A sportbuzik érdemileg szintén kétfelé oszlanak. Knézy-hívőkre és a Vitár Róbert platformra. Előbbiek mindent mindenkinél jobban tudnak, utóbbiak jó szándékú ostobák.

Meg ugye vannak a hülyék, akik nem értik miről beszélek.

Éppen az autópályán repesztettem (...valahol Barstow környékén voltam...), mikor levillogott egy nagy fekete valami. Forgalmi rendszáma szerint: GOD-001. Lehúzódtam. Hát igen, gondoltam, senki sem állhat isten útjába. Egy perc múlva értem utol,  egy vélhetően ateista kamionos miatt, aki nem húzódott le, az istennek sem. A nagy fekete gépjármű erre a leálló sáv irányába vette az irányt, és onnan előzött. Sietett. Veled uram, de nélküled!-mondtam magamban, és inkább megvártam az előzési folyamat végét. Egyébként is kellet az idő, hogy kigondoljam, mivel magyarázom a jó másfél órás késésemet. A gyereket oltásra vittem már kétszer volt (múlt héten, meg azelőtt), így ez az érv nem jó, mert nem hiszik el, hogy mi fasznak kell ennyit oltani egy gyereket. Egy baleset okozott egy kurva nagy dugót is volt már vagy háromszor a hónapban, ez sem az igazi. Nem volt ötletem. Illetve volt egy csomó, de mind szar. Robogok tovább, mikor látom, hogy a leálló sávban egy villogó rendőrségi RS Octavia mögött ott parkol isten. Lábak terpeszben, karok a fej mögött kulcsolva, ahogy kell.

Egy súlyos szabálysértés szemtanúja voltam, ezért késtem. Valószínűleg az elkövetkezendő napokban szintén csúszok, mert állampolgári kötelességemnek teszek eleget.-mondtam bent. Bevették.

Áldott legyen az úr!

(itt üzenem, hogy az angliai Livinstone szülötte, Sir Michael Phillip Jagger nyelvtanilag HIBÁSAN fogalmaz, mikor a "satisfaction" elhíresül mondatát énekli. Lásd még: I ain't no money. Ez is hibás.)

Épp vége lett világnak, mikor valaki nyomott egy 'RESET'-et, így minden indult újra az utolsó mentett állapottól. Nem volt benne köszönet. Illetve, a megfelelő időhatározót alkalmazva: nincs benne köszönet.

A világ majdnem vége pillanatában épp a Tik-Tak-ban üldögéltem, és megpróbáltam elkerülni, hogy bármiféle önkifejezésnek vélhető dolgot tegyek (pisálni azért elmentem), és csakúgy mint általában, nem gondoltam semmire. Jól ment egy ideig, aztán elfogyott a borom. Ekkor borra gondoltam. Ezzel összefüggésben, majdnem az imént vázolt gondolattal egy időben, a birtokomban lévő színes papírokra jutottak eszembe, amelyekért cserébe bort kaphatok.

A populáció jelentős része egyébként az imént említettekhez hasonló színes papírokért cserébe megértést, meghallgatást, jó szót vásárol. Kerül amibe kerül. Érdekes ez, amúgy.

Na, de vissza a világvégéhez, meg a borhoz.

A színes papírokért cserébe a szőlő gyümölcs erjesztett változatához jutottam, amely segítségével átmenetileg sikeresen ismét nem kellett semmire sem gondolnom.

Az, hogy egy nyelvben (magyar) a dupla tagadás ilyen népszerű, ismét csak felvet bizonyos kérdéseket. Ez helyeslést jelent minden más nyelveben, kivéve a magyarban.